Könyvtámasz

Könyvekről és másról

Archive for the category “Uncategorized”

Bánj vele kutyául!

… avagy egy valódi hungarikum

tukor kutya_nagyfulu

Hogy miért reménytelen projekt az emberiség? Megmondom. A kutyák nagyjából tizenkétezer esztendeje élnek velünk háziállatként, sőt kedvencként, de ennyi idő sem volt elegendő ahhoz, hogy felfogjuk, miként kellene velük bánnunk. A fenti tételt naponta bizonyítják a hordónyira hizlalt tacskók, pórázrángató vizslák, őrjöngő yorkiek, vicsorgó csivavák, vendégre mászó negyvenkilós monstrumok, kerítésszaggató szelindekek – és kifáradásig folytatható a sor. Bővebben…

Egy tökéletes “téglarakás”

– a gyulai vár

Gyula - vár - grafika 2

Nemrég négy napot töltöttünk feleségemmel Gyulán, évek óta tartó, fogadalom szülte országjárásunk idei állomásán. A kismillió látnivaló közül engem leginkább a vár nyűgözött le. Történelemrajongóként és persze „fiúként” ez érthető, amikor Egerben járunk, ott is legalább kétszer felmegyünk a várba, és bárhol fordulunk meg az országban, ha van a közelben vár, számomra az kötelezően látogatandó kegyhely. Jó sok várfalon vagy falmaradványon álltam már, de Gyulán egyszerűen leesett az állam. Hát még akkor, amikor helybéli illetőségű barátunktól azt hallottam, hogy más ismerősei fitymálóan „téglarakásnak” titulálják ezt a csodát. Bővebben…

Miért rendezünk kiállításokat?

dada Mgritte 2
A minap kezembe került egy antikvárium és régiségbolt
szórólapja, amelyen felsorolják, mi mindent vásárolnak.
Külön kiemelve szerepelt rajta, hogy festményekből
a „sokalakos és sötét tónusú” alkotásokat keresik.
Vágjuk, hogy hol tarunk esztétikailag?

Aztán egyszer csak azt olvasom a neten, hogy… – de erről később.

Bővebben…

Guild Wars 2

… 250 évvel a Guild Wars ideje után

GW2_Logo_fekete

A lényeg a játék, lehet betű, színház vagy kártya. – Lázár Egon

Nagy várakozás előzte meg a GW2 megjelenését. A Guild Wars játékosok természetesen az eredeti játék valamifajta folytatására számítottak, a játékostársadalom más berkeiben pedig a jó előre beharangozott újítások keltették fel az érdeklődést. Amikor a játék öt év fejlesztőmunka után végre megjelent, mindenki meglepődött. A Guild Wars második része ugyanis nem folytatás lett, hanem egy új kezdet, a várt újdonságoknál pedig sokkal több újítással találkozhattunk. Bővebben…

Guild Wars

… egy végtelen történet

Fantasy-Art19A számítógépes játékok sajátos válfaja a csak online játszható szerepjáték, eredeti nevén a Massively Multiplayer Online Roleplaying Game, azaz MMORPG. Az ilyen játékhoz folyamatos internetkapcsolat szükséges, mert a játékos nem magában játszik a számítógéppel, hanem más játékosokkal együtt vagy olykor ellenük. Szemben a borsos árú, de gyakran akár napok alatt végigjátszható játékokkal, egy MMORPG világába akár éveken át is belefeledkezhet az ember. Nemcsak a változatos feladatok és a megszerezhető ruhák, fegyverek és egyéb tárgyak tömkelegének köszönhető ez, hanem a társaknak is. Az MMO-kban csapatok, közösségek alakulnak, rendszeresek a játékbeli közös programok, amelyek során a résztvevők természetes módon segítik egymást, vég nélkül megy az ökörködés, egymás ugratása, az éjszakába nyúló beszélgetések a játékbeli chaten vagy élőszóban a mindenki gépén fent lévő kommunikációs program segítségével. Olyasféle társasági élet ez, mint amikor a barátok összejárnak kártyázni, társasjátékozni, csak több ember vesz részt a szeánszokon, az ürügy, maga a játék pedig egy valóban végtelen történet, amelyben minden résztvevőnek fontos szerep jut. Bővebben…

“Most szereztem meg”

VL 1-260A moly.hu-n szokás közzétenni, ha vásárlás útján vagy egyéb módon új könyvpéldányhoz jut valaki. Így jelezzük egymásnak magánkönyvtárunk bővülését. Ott csak egy gombnyomás az illető könyv adatlapján, itt a Könyvtámaszon kicsit több munkával jár az ilyesmi. Mindenesetre tegnap este velem is hasonló történt.

Ugyanis 100%-kal nőtt a Guild Wars – A Világ Lelke I. – Vérkövek, azaz másfeledik regényem példányszáma, miután közelgő születésnapomra Dóra, a feleségem, és Anna lányom csináltattak nekem egy példányt.

Csak az tudja, milyen érzés egy ilyen könyvet kézbe venni, aki szintén az íróasztalfióknak ír. Tekintélyes, 158×220 milliméteres méret, 11-es Times betűtípussal, 1-es sortávval 546 oldal. Súlya van. Csaknem ötezer, játékban töltött óra és nagyjából két és fél év munka eredménye, barna bőrkötésben. Csodálatos, megható ajándék volt. Utoljára a lányaim Duplo vasútjának örültem így tizenhat évvel ezelőtt. Azért ők is játszhattak vele, persze csak óvatosan… Bővebben…

Vándormadarak

… avagy: Repülj velem!

LudakEz a film – eredeti címe: Le peuple migrateur (2001-ben mutatták be) – az egyik legszebb dolog, amit életemben láttam – és hallottam. Régen történt, de tisztán emlékszem, hogy amikor először megpillantottam a plakátját egy nagykörúti hirdetőoszlopon, a lélegzetem is elakadt, annyira gyönyörűnek találtam azt a képet. Szeretem a természetet, amivel nyilván nem vagyok egyedül, de többnyire csak sóvárgok utána, köszönhetően makacs allergiámnak, ami csaknem negyven éve keseríti meg a nyaraimat. Sok könyvet olvasok vadon élő állatokról, növényekről, vadászatról (erről csak olvasok), kutyákról és kutyásokról, kedvenc szerzőim közé tartozik Gerald Durrel, Joy Adamson, Richard Adams, Széchenyi Zsigmond, Fekete István, Jane Goodall, Farley Mowat és a legendás brit állatorvos, James Herriot. Van úgy, hogy az ember azt hiszi, hogy már senki sem tudna újat mutatni neki – aztán mégis csak meglepődik. Így voltam én ezzel a filmmel. Bővebben…

Játszd újra, Tommy!

… avagy a műfajok találkozása

EoT-wp

A holnap határa üdítően ötletes, feszes tempójú, kitűnően megvalósított Sci-Fi mozi, amely elfogadható színészi alakításaival és valóságosnak ható látványorgiájával messze kiemelkedett 2014 immár tovatűnt nyarának filmes kínálatából. A kritikák is simogatták, ami nagy szó, mert a mozihoz is mindenki ért, mint a focihoz, és nagy felelőtlenségnek látszik valamiről egyszerűen leírni, hogy jó, hátha később a kritikus orra alá dörgölik, hogy az életben bármi is tetszett neki. Ugyanakkor a sok dicséret közepette mindössze egyetlen halvány utalással találkoztam, ami legalább megemlítette ennek a filmnek leglényegesebb jellemzőjét: letagadhatatlan gyökereit.

Képzeld el, hogy a halál még nem a vég. Mint egy videojátékban, újra a csatamezőn teremhetsz, hogy kijavítva hibáidat győzedelmeskedj.

Ezt írta a mozi.hír24.hu kritikusa, aki az „A nagy gatsy” névre hallgat. Javaslom nem angol kiejtés szerint olvasni a szerző nevét, ha nem akarunk végleg kiábrándulni a filmkritika hazai művelőinek lelkületéből – de ez mellékszál. A hasonlat ugyanis találó, „A nagy […]” kétségtelenül észrevette az ordító egyezéseket, de rögvest át is lépett rajtuk, hogy beleveszhessen a „gyorskritikákra” jellemző filmes közhelyekbe. Pedig az eredeti nevén Edge of tomorow-ra keresztelt film nem egyszerűen ötleteket kölcsönöz a videojátékoktól, hanem egy az egyben közvetíti a gamer feelinget, miközben minden egyes részlete is videojátékok elemeinek parafrázisa. Bővebben…

Post Navigation