Conn Iggulden: A hódító 2.

… a romboló építés üzenete

<<< A cikk első részéhez kattints ide!

Első látásra

A Gabo Könykiadó az angliai megjelenést követően példás gyorsasággal, 2012-ben jelentette meg a művet. Iggulden amolyan házi szerzője a Gabonak, Julius Caesarról szóló sorozata is náluk jelent meg, valószínűleg a készülőfélben lévő, a rózsák háborúja idején Angliában játszódó könyvei is ettől a kiadótól várhatók.

A jelenlegi történelmi-regény kínálat borítói jellemzően a figyelemfelkeltő harsányság és a durva giccs határán mozognak, mintha a kiadók egymást licitálnák túl a dombornyomott, ezüstös-aranyos fémhatást keltő betűkkel, harsogó címlapképekkel. A hódító sorozat borítói sem mentesek a kor divatjától, bár annak némileg enyhébb verzióját képviselik.

Conn Iggulden: A hódító 1.

… avagy a történelmi regény hitelességének kérdéséhez

Elöljáróban

A Vikingek tévésorozat kedvelt figurája Athelstan, a szerzetes. Nevezett viking karrierje azzal kezdődik, hogy a sorozat főszereplője, az egyébként valós történelmi alak Ragnar Lothbrok csapata mintegy testgyakorlásként lemészárolja az ő összes kollégáját a lindisfarnei kolostorban A.D. 793. június 8-án, s ezzel az eseménnyel kezdetét veszi a viking kornak nevezett időszak. A messziről érkezett hajósok magukkal hurcolják a jól sikerült korszakkezdés egyetlen túlélőjét – Athelstant – tengerentúli hazájukba, ahol a volt szerzetes hamarosan rájön, hogy nem rossz gyerekek ezek, már eltekintve attól, hogy megélhetésileg, de olykor csak úgy széles jókedvükben is mészárolgatnak, és amúgy személyes vitáikat is ilyeténképpen intézik el. Ennyi még nyilván belefér, így hamarosan maga is lelkes portyázóvá válik, mert kaland az élet, még ha a korabeli Britannia, Nyugat-Európa, az orosz földek és a távoli, akkor még névtelen Amerika többé-kevésbé ártatlan lakossága legszívesebben tartózkodna az ilyesfajta kalandoktól.