Könyvtámasz

Könyvekről és másról

A könyvkiadás vége

Lángkönyv_640

Történik napjainkban…

Legtöbbször könyvekről írok itt, tehát ez a cikk is könyvekről fog szólni. Mert ma még léteznek könyvek.

A NAV szerint a nyomdák szolgáltatást végeznek a könyvkiadók számára, azaz a kiadó nem termékért fizet, amikor az általa megrendelt könyveket elviszi. A könyv később elveszíti szolgáltatás jellegét, alighanem a kiadó raktárába történő szállítás közben egyszer csak megtörténik ez az izé… dolog, mert mire a boltokba kerül, valahogy mégis csak termékké válik. Ráadásul elég drága termékké.

Eddig se tiszta az ügy, de következményei azért akadnak. Jelesül, hogy a szolgáltatás díja nem vonható le az adóalapból, míg a terméké levonható. A NAV szerint pedig a kiadó nem a könyvet viszi haza a nyomdából, hanem a szolgáltatást pakolja be a furgonba. Vagy ilyesmi… Na már most, ha ez így marad, akkor Magyarországon megszűnik a könyvkiadás. Mármint a papír alapú, a kézbe foghatós, a megszagolós, a könyvespolcra pakolós.

Amikor én a kilencvenes években könyvkiadással próbálkoztam, a nyomdaköltség úgy a 70-75%-át tette ki a könyv előállításához kapcsolódó összes ráfordításnak. Volt még a jogdíj, a fordító, a szerkesztő, a lektor, a korrektor, a levilágítás, a borító tervezése és elkészítése, a végén meg a szállítási költség. És persze a nyagykerek is elég jó étvággyal falatoztak a könyvek bolti árából. Nyilván mindenről számla volt, az ember nyomkodta a számológépet és vakarta a fejét. A fejvakarástól aztán valahogy költségnek érezte ezt az egészet.

A nagy kiadók a könyv előállításával kapcsolatos feladatokat megoldották házon belül, fizetést adva a különböző szakembereiknek, a kis kiadók pedig külsősökkel dolgoztattak. Gondolom, ez ma is így van. A fizetés egyértelműen költség, a külsősök viszont – ezek szerint – szolgáltatnak. Aki fizet, annak persze tökmindegy, hogy mire fizet, ha egyszer fogy a pénze. Egyrészt. Másrészt pedig nyomdája se a kicsinek, se a nagynak nem volt és ma sincs.

Lehetne azon merengeni, hogy amikor mondjuk egy új autót megrendelek az autószalonban, akkor az előleg befizetésével voltaképpen arra adtam-e megbízást az autógyárnak, hogy csak úgy szolgáltatásképpen gyártson le nekem egy személygépjárművet, ami nem ázik be, van néhány kifelé nyíló ajtaja, és valamilyen motor segítségével menni is tud, avagy egy termék árának első részletét fizettem ki. Sajnos azonban az ilyen merengésnek könnyen alkoholizmus lehet a vége, úgyhogy inkább azon kéne merengeni, hogy szükség van-e édes hazánkban könyvkiadásra. Egyébként nem biztos, hogy szükség van, csak valaki döntse el.

Reklámok

Single Post Navigation

Szerinted?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: